A légi szúnyogirtás jövője az EU-ban (Szilágyi J.)

Ha viccesek akarnánk lenni, akkor szinte alig kell a tisztelt olvasókat arra emlékeztetnünk, hogy a nagy politikai, gazdasági, katonai stb. szervezetek egységét és célját az azonosulások és az azonosságok tartják fent és életben. Ezért aztán, az eddigi történelem valamennyi nagy politikai, gazdasági, katonai stb. szervezete igyekezett magát úgy megszervezni, hogy központi döntéseit lehetőség szerint mindenhol és mindenki által betartassa. Úgy tűnik, bármennyire is demokratikus szervezet az Európai Unió, esetenként ez sem kivétel.

Szögezzük le, nem vagyok unió-ellenes, sőt! De…

Amikor a fűnyírót beindítják az nemigen válogat fű és gyom között, hanem vág, kaszabol és nyír. Amerre tolják. Az Unió grandiózus célkitűzése, hogy 5 éven belül 25 %-kal, 10 éven belül pedig 50 %-kal csökkenjen a mezőgazdasági vegyszerek használata. Ennek a célnak az eléréséhez pedig, úgy látszik többet kell alávetni, mint azt eredetileg elképzelték.

2006 júliusában az Unió legfelsőbb mezőgazdasági őrei az egészségünk, földjeink, vizeink, erdeink érdekében azzal a javaslattal álltak elő, hogy az egész Unió területén szinte teljességgel kerüljön betiltásra a légi permetezés (jogi szakszóval: a légi munkavégzés). Mivel a vegyszeres permetezés rákkeltő, a madár- és méhállományt pusztítja, szexuális rendellenességet okoz és az idegrendszert is károsítja, ezért mielőbbi betiltása sürgősséggel indokolt. A légi permetezés teljes betiltását az IPM teljes körű bevezetésének az idejére, azaz 2014-re kell elérni.

A tiltás jogszabályrendszerét jóvá kell hagyatni a Európai Parlamenttel és a tagállamokkal is. Ezzel párhuzamosan szükséges a vegyszerek használatának a szabályozása (folyamatban: ld. 91/414 EEC és Biocid direktívák, REACH stb.), a permetező berendezések külön engedélyeztetése és azok használatának korlátozása, a gazdák és a mezőgazdaságban dolgozók képzése és átképzése.

Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos szerint: „Biztosítani kívánjuk, hogy a peszticidek használata során az Unió polgárai sem ma, sem a jövőben ne veszélyeztessék egészségüket és hasznukra fordítsák a biztonságos, tiszta és gazdag környezetüket”.

Az Unió fő célja a kemikáliák okozta szennyezés visszaszorítása és hogy uniós-szinten összhangba hozza a peszticid-felhasználás gyakorlatát. Nem lesz könnyű feladat, mert az Unió tagjainak a sokszínűségét, történelmileg kialakult gyakorlatát kell ehhez megváltoztatni, hiszen míg például Spanyolországban igen elterjedt a légi permetezés, addig Olaszországban majdnem teljességgel tiltott.

A jogalkotók fő célja: a légi permetezés betiltása az Unió egész területén, gyakorlatilag mindenfajta derogáció (engedmény) nélkül.

A rendelet-tervezet vegyszermentessé kívánja tenni a parkokat, iskolákat, kórházakat, a tavak-és folyók mentét (vízkészletek), szilárd burkolatokat (utak), azaz azokat a területeket, ahol az érzékenyebb és törékenyebb lakosság (gyermekek, idősebbek, betegek) leginkább kitett a vegyszerek hatásának.

Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon a légi munkavégzés a kezdetektől fogva - mintegy 53 éve - szigorúan szabályozott és ellenőrzött. A magyar mezőgazdasági légiflotta a maga kb. 100 gépével Közép-Európa legjelentősebb és legjobban szervezett flottája. A két éve hozott 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről megfelelő keretet biztosít a tevékenységhez, sőt „…mezőgazdasági repülést csak az végezhet, akinek érvényes szakszolgálati engedélye és mezőgazdasági jogosítása van, valamint rendelkezik a (2) bekezdés szerinti légi-mezőgazdasági bizonyítvánnyal”. A magyar repülő-szakemberek felkészültek, ellenőrzésük és alkalmasságuk jól felügyelt.

Meg kell említenünk, hogy világviszonylatban is kiemelkedő, hogy hazánkban csak felsőfokú szakirányú végzettséggel (Mezőgazdasági Főiskola / Nyíregyházi Főiskola) rendelkező személyzetek végezhetnek ilyen jellegű munkát.

Ha összehasonlítjuk a légi permetezést a földi permetezéssel, mindkét „lobby” megfelelő érveket tud felsorolni pro és kontra.

A földi munkavégzésnek azonban számos korlátja van, talán említésképpen:

• talajon mozgó szerkezetek mozgásszabadsága korlátozott
• egyenetlen, felázott talajon, nagyobb hajlásszögű lejtőkön kevéssé alkalmazhatóak
• taposási kárt okoznak, az így okozott kár 5-10 % között van, ami valószínű fedezné a légi munkavégzés vélelmezett "többletköltségét”
• a földi gép jóval nagyobb (minimálisan 3-4- szeres) mennyiségű vízfelhasználást igényel
• védekezéshez használatos vegyszerek dózisai alapvetően kisebbek légi permetezés esetén

A légi permetezést ellenzők fő érve, majd minden esetben az „elsodródás”. Ugyanakkor: „Az FVM statisztikái azt mutatják, hogy a légi növényvédelmi tevékenységek során elsodródásból eredően felmerült kártérítési ügyek 1 százalékát (2005 évben 124 esetből 4, a kezelt területek egyharmadának légi kezelése mellett) sem teszik ki a földi hasonló műveléssel kapcsolatosan bekövetkezett káreseményeknek”.

Ha Magyarországon, „egyik napról a másikra” betiltásra kerülne a légi munkavégzés-permetezés, úgy mind a mezőgazdaságot mind a közegészségügyet súlyos károk érnék, nem beszélve az ebben a szektorban dolgozók veszteségéről. Hosszan elhúzódó átálással-képzéssel, anyagi támogatással az elgondolás többé-kevéssé keresztülvihető ugyan, de pl. a zöldárt követő szúnyoginvázió hatékony és gyors visszaszorítása ma még szinte elképzelhetetlen kizárólag csak földi eszközökkel.

Az FVM dícséretesen rendkívül gyorsan reagált a hírre. Már 2006 július 19-én közzétette magyar és angol nyelvű hivatalos állásfoglalását.

Az EU 2006. július 12-én beterjesztett, a légi munkavégzést szigorító szabálytervezetére az FVM összefogva némely újonnan csatlakozott kelet-európai tagállammal azon az állásponton van, hogy a tiltás nem alkalmazható elhúzódó derogáció nélkül és megindokolja a légi növényvédelem (és a szúnyogirtás) nemzetgazdasági szintű szükségességét. Az előzetes egyeztetések szerint Németország, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Egyesült Királyság, Belgium, Csehország, Szlovákia és Lengyelország támogatják a légi munkavégzés fenntartását. Ennek elsődleges oka, talán az lehet, hogy ezekben az országokban párhuzamosan van jelen a kis- és közepes méretű farmergazdaság és a nagy kiterjedésű, egybefüggő földbirtok is. Magyarországon mindenestre történelmi hagyomány, hogy például a napraforgó táblák zömét, de az erdőségeket kizárólag légi úton kezelik. A szúnyogirtás földi kezelése, pedig ezidáig elenyésző volt.

Hogy mi lesz a kimenetele ennek a vélhetőleg sokaknak eret, mély sebeket vágó elképzelésnek, ma még nem tudjuk megmondani. Mi, az iparág munkásai régóta elkötelezett hívei vagyunk a szigorúan ellenőrzött körülmények melletti peszticid felhasználásnak, de nem rejthetjük véka alá ama gyanúnkat sem, vajon nem a földi permetező berendezések előállítóinak a lobbijával állunk-e szemben, akik beelőztek a repülősöknek?

Szilágyi János
Bábolna Bio Kft.