Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Az első Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) 1993-ban állították össze, amely tartalmazta az összes államilag elismert képzést.
Külön jegyzékben szerepeltek azok a szakképesítések, amelyeket szakközépiskolában, és külön, amelyeket a szakmunkásképző iskolában lehetett megszerezni. Külön ágazati jegyzéke volt minden minisztériumnak, így átláthatatlan volt az egyes képesítések egymáshoz kapcsolódása.
Ezek a gondok tették szükségessé a megfelelő lépések megtételét.
A Nemzeti Fejlesztési terv (NFT) és a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 3.2.1 keretében megkezdődött egy fejlesztő tevékenység, melynek feladatai a következők voltak:
A korszerűsítési munka eredményképpen 2006 első felében elfogadásra került az új OKJ, amely 416 szakképesítést tartalmaz a hozzájuk tartozó elágazásokkal és ráépülésekkel (1/2006 (II.17.) OM rendelet az OKJ-ról).
A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer várható előnyei:
A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja a képesítés megszerzéséhez szükséges modulokat.
Az 1/2006-os OM rendelet tette és teszi lehetővé a változtatások bevezetését.
2008. augusztus 14-én az egészségügyi miniszter jogszabályban adta ki az egészségügyi szakképzések szakmai és vizsgakövetelményeit - 32/2008. (VIII. 14.) EüM r. Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról/ Magyar Közlöny 2008/119. száma – amely tartalmazza a szakokra vonatkozó megszerezhető kompetenciákat és vizsgakövetelményeket.
Természetesen a régi OKJ alapján megszerzett szakképesítések továbbra is feljogosítják a birtokosukat a meghatározott munkakör betöltésére.
Az új Országos Képzési Jegyzék a következőképpen néz ki:
Az új OKJ-ban az egészségügyi szakképzéseknek 18 fő sora van. 6 rész-szakképesítés 34 ráépülés és 17 elágazás megszerzésére van lehetőség.
Az alap szakképesítés alap- és kiegészítő modulokból épül fel. Az alapmodulok, azok a modulok, amelyek általános szakmai műveltséget adnak, a kiegészítő modulok pedig az adott szak specialitásait tartalmazzák. Az alap-szakképesítés egy vagy több munkakör ellátására képesít, megnevezésük az OKJ 18 fő sorában található.
A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai modul vagy modulok teljesítésével rész-szakképesítés szerezhető, amely nem fedi le a szakképesítés összes modulját.
A szakra való újbóli belépéskor a rész-szakképesítés moduljainak beszámításával valamint további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez jut a képzésben résztvevő.
A rész-szakképesítés rövidebb idő alatt megszerezhető, amely lehetővé teszi legalább egy – többnyire egyszerű, kevésbé összetett – munkakör ellátását.
Ez előnyös a munkavállalónak is, hiszen hamarabb jut használható szakképesítéshez és a munkáltatónak is előnyös, mert hamarabb tud alkalmazni egy dolgozót meghatározott feladatokra.
Az elágazásos szakképesítés több munkakör ellátására képesít.
A törzsmegnevezés (az OKJ fősorában található elnevezés) önmagában nem egy megszerezhető szakképesítés. A képzésre jellemző, hogy egy vagy több közös modulból és elágazás specifikus modulból áll.
A ráépülő szakképesítés az a szakképesítés, amely teljesen magába foglal egy másik (nem rész-) szakképesítést, és azt speciális ágakkal egészíti ki.
A ráépüléses szakképesítés többnyire önálló, speciális munkakör ellátására készít fel.
Összefoglalva: Az alap-szakképesítés egy vagy több, egymással összefüggő, önálló feladatkör betöltésére jogosít fel, a rész-szakképesítés egy munkafolyamat végzését teszi lehetővé. Az elágazás a specializálódást szolgálja, míg a ráépülés a magasabban kvalifikált munkát teszi lehetővé.
Jelenleg szakértők bevonásával közösen készítjük el az Egészségügyi Minisztérium megbízásából az iskolarendszeren kívüli képzésekhez az ajánlott felnőttképzési oktatási programokat, melyekből a képző intézetek el tudják készíteni a saját helyi programjaikat.
Természetesen ezekhez a programokhoz még ki kell dolgozni a kompetencia alapú mérés módszertanát is.
Az OKJ fő sorában szereplő Egészségügyi kártevőirtó fertőtlenítő nem egy önmagában megszerezhető szakképesítés. A közös modulok sikeres teljesítése után 3 elágazásra van lehetőség.
Ezek:
A képzés időtartama 1.200 órában van maximalizálva, ami azt jelenti, hogy iskolarendszeren kívüli képzésben legfeljebb ennyi órában lehet oktatni.
Sajnos az alsó határ nincs limitálva, ezért csak a képzők lelkiismeretére hagyatkozhatunk, remélve, hogy a még elégséges óraszámot veszik alapul a helyi oktatási programjaikban.
A kártevőirtó szakmaterületen egy ráépülő szakképzettség megszerzésére van lehetőség.
Ez esetünkben az Egészségügyi gázmester.
Egészségügyi kártevőirtó szakok moduljai az alábbi módon épülnek fel:
4 közös moduljuk van:
(A közös modulok nem feltétlenül csak a kártevőirtó szakokon közös, hanem más egészségügyi szakképzésekben is megtalálhatóak, ezért tartalmilag azok a szakmai elvárásainak is meg kell felelniük.)
A négy közös modul sikeres teljesítése után következnek az elágazások moduljai:
Egészségőr fertőtlenítő a 2453-06 Fertőtlenítés modult veszi fel,
az Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás a 2454-06 Kártevőirtás modult,
míg a Fertőtlenítő sterilező a 2453-06 Fertőtlenítés és a 2455-06 Sterilezés modult.
A fenti példákon keresztül jól látható a moduláris rendszer lényege.
Ha valaki Egészségőr fertőtlenítőből Fertőtlenítő sterilező szeretne lenni, akkor a már megszerzett moduljai beszámításra kerülnek és csak a 2455-06 Sterilezés modult kell teljesítenie, hogy egy újabb szakképesítést megszerezzen. Ezzel jelentősen le lehet rövidíteni a képzési időt és emellett a költségvonzata sem elhanyagolható. Ha pedig a kártevőirtás felé venné az irányt, akkor csak a 2454-06 Kártevőirtás modult kell teljesítenie.
A tananyagegység a modulon belüli logikai egységet jelent. Ez a fajta alábontás megkönnyíti a modulok taníthatóságát, azaz már a pedagógiai szempontok is előtérbe kerülnek.
Azoknál a szakoknál, ahol több modul is van, nem volt szükséges a szakmodulokat minden esetben tananyagegységekre bontani, ha azt szakmai és pedagógiai indokok, illetve az alacsony óraszám alátámasztották. Ezzel a lehetőséggel a szakértők több esetben is éltek.
Néhány szó a modulokról:
Az első közös modul a 2366-06 Kommunikáció az egészségügyi szolgáltatásban, mely egyben a tananyagegység címe is. A modul írója törekedett arra, hogy a képzésben résztvevő ne csak „tudományos” ismeretekre tegyen szert, hanem képes legyen a tudását átültetni a napi gyakorlatba is, pl. legyen képes a mai követelményeknek megfelelő szakmai önéletrajzot írni és egy állásinterjún megfelelően kommunikálni, valamint a munkáját az elvárásoknak megfelelően dokumentálni.
A második közös modul a 2370-06 Higiéné és munkavédelem.
A tananyag egységekből leolvasható, hogy a szakmai ismeretek egészen széles skálája jelenik meg a témakörben.
A Település és környezet egészségtan; az Egészséges táplálkozás; valamint az Általános és részletes járványtan egymással párhuzamosan, egy időben is oktathatók, míg a Munkavédelem tananyagegység csak az Általános és részletes járványtan tananyagegység után tanítható.
Az 2327-06 Első ellátás – elsősegélynyújtás modul 24 szakon közös, amely az alapvető elsősegély- nyújtási ismereteket tartalmazza. A speciális elsősegély nyújtási ismeretek a speciális szakmodulba kerültek.
A 2451-06 Vállalkozási alapismeretek egy nagyon fontos alapozó modul, tekintettel arra, hogy a szakmai területen nagyon sokan vállalkozóként, munkáltatóként működnek.
A modul teljesítéséhez a képzésben résztvevőnek el kell sajátítania a feladata ellátásához szükséges legfontosabb gazdasági, jogi, könyvelési, számviteli, munkaügyi, szervezési, nyilvántartási, környezetvédelmi és dokumentálási alapismerteket.
A 2453-06 Fertőtlenítés modul oktatásának célja olyan szakemberek képzése, akik a területi járványügyi munkában,az egészségügyi szolgáltatásban, valamint természetgyógyászati, gyógy-kozmetikai, tetoválás, testékszer-beültetés szolgáltatás területén a felügyeletet ellátó szakemberek irányításával alkalmasak a gyakorlatban szükséges megelőző-, folyamatos- és záró-fertőtlenítés elméleti alapjainak a elsajátítása után, a gyakorlati feladatok irányítás melletti végrehajtására, valamint a munkakörükhöz tartozó egészségnevelési feladatok ellátására.
A 2455-06 Sterilizálás modul oktatásának célja olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, melyek felkészítést nyújtanak a különböző sterilizálási eljárások előkészítésére, alkalmazására és ellenőrzésére, a sterilizáló berendezések szakszerű üzemeltetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentáció vezetésére.
A 2454-06 Kártevőirtás modul célja megismertetni a hallgatókkal
Az első négy tananyagegység párhuzamosan oktatható és csak ezek teljesítése után lehet az az egészségügyi kártevők elleni védekezés gyakorlata tananyagegységet tanítani.
Az Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás végzettséggel rendelkező szakembernek lehetősége van egy magasabb szintű képzettség megszerzésére az Egészségügyi gázmester szakon, amely egy ráépülő képzés.
Mivel az Egészségügyi gázmester képzés csak egy modulból áll, ezért ebben az esetben a modult célszerű volt tananyagegységekre bontani szakmai és pedagógiai okok miatt.
A modul oktatásának célja, olyan szakemberek képzése, akik a kártevőirtás területén a legmagasabb szinten, adott esetben a legveszélyesebb szerekkel, a legveszélytelenebben, a leghatékonyabban, a legkörnyezetkímélőbben és a legfelkészültebben tudják a feladataikat önállóan megszervezni és ellátni.
A modul négy tananyagegységből áll, ezeket ahogy az ábrából is kitűnik, nem lehet párhuzamosan oktatni, mivel ezek olyan logikai egységek, amelyek egymásra épülnek.
Az új OKJ és a moduláris rendszer bevezetésével nagyon nagy lépést teszünk előre.
Az azonban, hogy jó irányba lépünk-e, csak a képzések során szerzett számtalan tapasztalat döntheti el.
Bízunk benne, hogy az eredmények pozitívak lesznek. Ha mégsem, a jogszabályok lehetőséget adnak az OKJ módosítására, új szakok felvételére, illetve egyesek törlésére.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani azoknak a kollégáiknak, akik nagy türelemmel, odaadással és lelkesedéssel vettek és vesznek részt a fejlesztő munkában. A segítségük nagyon sokat jelentett a beszámolónk összeállításában.
Források:
Az előadás a MaKOSZ 2008. október 14-16-án, Debrecenben megrendezett konferenciáján hangzott el
Maléta Andrea
ETI szakképzési referens
Kissné Erdélyi Gabriella
ETI oktatási igazgató