MaKOSZ kontra GHP

A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége szakértői az élelmiszeripari ágazatok Jó Higiénés Útmutatók (JHÚ) tervezeteivel kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszi:

1. A JHÚ tervezetekben nem kerültek megjelenítésre az „egészségügyi kártevők elleni védekezés”-sel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok, holott a 33/2006. ún. módosított járványügyi rendeletet éppen az élelmiszeripari ágazatok érdekében módosította legutóbb az Egészségügyi Minisztérium. A 38/2003. ún. biocid rendelet 8. sz. mellékletében foglaltak pedig alapvető információkkal szolgálnak a tárgykörben az élelmiszeripari üzemeltetők számára.
2. A legtöbb JHÚ-ban nincs szó az Integrált Kártevőirtás (IPC= Integrated Pest Control) követelményéről, és annak a legfontosabb alapszabályáról, amely szerint a védekezést mindig a legkevésbé veszélyes módszercsoporttal (technológiákkal) kell kezdeni, fokozatosan haladva a toxikus megoldások irányába.
3. Arányaiban a rágcsáló kártevők (patkányok és egerek) elleni védekezés túlsúlyba került, sokkal kevesebb figyelem jut az ízeltlábúakra (pl. készletkártevő bogarak) pedig kártételük a magyarországi élelmiszeriparban igen jelentős, nem beszélve a madarakról, amelyekről rendszerint szó sem esik.
4. A rágcsálóirtáshoz használt „etető szerelvény” és a „csapda” fogalma gyakran összekeveredik. A csapda sohasem tartalmaz irtószert, ezenkívül lehet élvebefogó is, míg a rágcsáló etetőszerelvény egyaránt tartalmazhat irtószermentes csalétket, éppúgy, mint mérgezett csalétket. Mind az etetőszerelvény, mind acsapda-típusok egyformán az objektív ellenőrzés (a monitoring) részei. A rögzített rágcsáló etetőszerelvényt (benne az akár irtószermentes, akár mérgezett rögzített csalétekkel) csalétekállomásnak nevezik.
5. A csalétekállomások esetében nem kell, nem lehet előírni, hogy hány méterenként kell elhelyezni azokat a fal mellett, mert ez egyrészt a rágcsáló fajától és az épület jellegétől (feldolgozó, raktár, hulladéktároló) stb. függ, másrészt ezt majd a kártevőirtó szolgáltató megfelelően fogja alkalmazni.
6. A „csapó csapda” elnevezés helyett a nyaktilós csapda megnevezést kell alkalmazni.
7. Az UV-csöves, de „magasfeszültségű ráccsal”, vagy „fegyverzettel”ellátott fénycsapdákat az élelmiszeripari ágazatokban már nem célszerű használni, az elpusztult rovarok testrészeinek és a rajtuk lévő mikroorganizmusok szétszóródása miatt, ami fertőző forrást jelenthet. Helyette az UV-csöves, ragasztós lappal ellátott fénycsapdákat célszerű alkalmazni. De ebben az esetben sem javasoljuk előírni az elhelyezési távolságokat, hiszen ez is egyrészt típus-(minden típusnál más lehet), másrészt helyfüggő. Ezért az alkalmazási távolságot a szakképzett kártevőirtó szolgáltatóra kell bízni. Ugyanez vonatkozik a fénycsövek élettartamára is. Ugyanakkor viszont mindegyik esetben elő kell írni, hogy csak a fólia bevonatú, robbanásbiztoscsövek alkalmazása jöhet szóba.
8. A „zsíros, viaszos”-nak nevezett rágcsálóirtó csalétkek megnevezés helyett szakmailag a paraffinos, illetve az extrudált rágcsálóirtó készítmények (csalétek) megnevezését kell alkalmazni.
9. A JHÚ-kban alkalmazott fogalom magyarázatban „szóródásmentes csalétek” meghatározás nem pontos, az abban felsorolt préselt „granulátumok” kifejezetten szóródnak, a „pépeket” – ha nincsenek rögzítve – a patkányok és a mezei rágcsálók rendszeresen elhurcolják, szétszórják, esetleg búvóhelyeiken nagy tömegben raktározzák. Ezért a helyes meghatározás: Szóródás-mentes irtószer = rögzített rágcsálóirtó paraffinos, vagy rögzített extrudált rágcsálóirtó kocka és rögzített pép.
10. A fogalom magyarázatokban tévesen, pl. a „férgek bábjait” írják! A helyes meghatározás a következő: Kártevő: minden olyan élő és elpusztult állat, amely jelenlétével, testrészeivel, ürülékével, fejlődési alakjaival (pete, lárva, báb), vagy az általuk hordozott mikroorganizmusokkal (prionokkal, vírusokkal, baktériumokkal, állati egysejtűekkel, férgekkel, penész- és élesztőgombákkal, algákkal stb.) káros hatást fejthet ki az élelmiszerekre.
11. Téves a „kártevőirtás” fogalom magyarázata. Helyesen: Kártevőirtás: a kártevők zárt térben történő megtelepedésének megelőzését és/vagy elpusztítását szolgáló eljárások összessége, amelyekmechanikai, fizikai, biológiai és kémiai módszerekre tagolódnak.
12. Szakmai tévedés a szövegkörnyezetben „mérgek”-ről írni, mert az élelmiszeriparban használt irtószerek nem tartoznak az ún . I. forgalmazási kategóriájú biocidek közé. Ugyancsak helytelen a „vegyszer” elnevezés alkalmazása, amelyekkel nem lehet az egészségügyi kártevők ellen védekezni! Az egészségügyi szempontból fontos kártevők ellen csak biocidekkel, azaz irtószerekkel lehet védekezni.
13. Helytelen „rovar-rágcsálóirtási terv”-ről, „utasítás”-ról, „védekezési terv”-ről stb. írni, mert ez esetleg úgy értelmezhető, hogy mindezekre külön-külön szükség van, holott a fentiekben (egyébként a fogalommagyarázatnak és a vonatkozó jogszabálynak megfelelően) a kártevők elleni védekezési programértendő, illetve ennek megfelelően kell megnevezni.
14. Nem szükséges, hogy a kártevők elleni védekezési program „előre meghatározott irtási időpont”-okat tartalmazzon, mert az Integrált Kártevőirtás szerint beavatkozni, irtást végezni csak a monitoring-rendszer működtetése során észlelt kártevőfertőzöttség esetén kell és szükséges,éppen az élelmiszerek kontaminációjának elkerülése érdekében.
15. A kártevők elleni védekezési programban ugyanezen okból felesleges feltüntetni az alkalmazandó irtószerek „szerforma nevét”, „hatóanyagát”, és főleg „koncentrációját”, mert ezt is a monitoring rendszer által megfogott/kimutatott kártevő faja, biológiája, az ártalom kiterjedése és mértéke alapján fogja kiválasztani a szakképzett kártevőirtó szolgáltató. Ugyanakkor mindegyik JHÚ-ban célszerű utalni a joghatályos Országos Epidemiológiai Központ Deratizációs és Dezinfekciós Osztálya által kiadott Tájékoztató kötelező előírásaira. Külön felhívjuk a figyelmet, hogy erre minden esetben, párhuzamosan sort kell keríteni, amikor „Az engedélyezett növényvédőszerek” című FVM Tájékoztatót említik (pl. a kémiai veszélyek taglalásánál is!).
16. A „Segítség a GHP (JHÚ) terv szükséges, minimális dokumentációjának elkészítéséhez” fejezetben szereplő „esetleges alternatív módszer leírása (pl. ultrahangos, stb.”) törlendő, mert ezek a berendezések nem engedélyezettek, illetve kártevőirtásra teljességgel alkalmatlanok.

Jelmagyarázat:

„dőlt kövér” betű = JHÚ-ban szereplő szöveg
álló kövér betű = helyes megfogalmazás

Budapest, 2007. május 7.

Dr. Bajomi Dániel
elnök