Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Részben a globális felmelegedés okolható néhány emberi és állati vírusos fertőzés számának a növekedéséért. Egy új belgiumi tanulmány az éghajlatváltozás és a rágcsálók által terjesztett nephropathia epidemica (NE), humán fertőzés legutóbbi növekedése közti kapcsolatot vizsgálja. A szerzők úgy látják, hogy az NE Belgiumban és a szomszédos országokban népbetegséggé válhat.
A vektorok által okozott fertőzéseket emberek és állatok között egy közbenső „vektor” vagy közvetítő adja át. Ezek a vektorok gyakran kullancsok és szúnyogok, de az emlősök (általában rágcsálók) szintén felelőssé tehetők. Az időjárás befolyásolja a fertőzés gazdája és átadója népességének dinamizmusát, ebben főleg a hőmérsékletnek és a páratartalomnak van kulcs szerepe.
A kutatók vizsgálták az NE emelkedését Belgiumban. Az NE jelen van Európa legnagyobb részén. Az általános tünetek a magas láz, fejfájás és émelygés, de ennek több komoly következménye lehet. Belgiumban az NE lett az akut fertőzéses vesekárosodás legfőbb oka, amely extrém esetekben végzetessé is válhat.
A NE vírust rágcsálók, különösen a mezei pockok terjesztik. Az emberek a rágcsálók ürülékének belélegzése során fertőződnek meg. A mezei pocok alapvető étele a bükk, vagy más, lombhullató fák magvai, mint pl. a makk. A megnövekedett makktermés szintén az éghajlatváltozás eredménye lehet, és magyarázatot adhat az NE esetszámok növekedésére azáltal, hogy bőségesen ellátja őszi élelemmel a mezei pockokat.
A tanulmány az NE ingadozását, a bükkmakk mennyiségének változását és az időjárási adatokat vizsgálta 1985 és 2007 között. Az eredmények arra utalnak, hogy az éghajlatban bekövetkező legutóbbi változások kedveztek az NE mezei pockok általi elterjesztésének Belgiumban. Az egyre inkább forróbb nyarak és őszök együttes hatása összhangban van az NE növekvő előfordulásának az elmúlt években.
A vizsgált 23 év alatt összesen 2.048 NE esetet jegyeztek be, amely minden évben növekedett. A legtöbb eset 2005-ben fordult elő, szám szerint 372, amelyet „járványközeliként” értékeltek Belgiumban. Ezt a helyzetet szintén megerősítették a szomszédos országokban, mint például Németországban, ahol a legtöbb NE esetszámot – 1,687 – 2007-ben jegyezték be.
1993-tól fogva minden NE csúcsot a megelőző év őszén, a makktermésben bekövetkezett gazdagság jellemezte. Az átlagos hőmérséklet 1996-2007 között 11.4 °C volt, amely jelentősen magasabb volt, mint az előző évtizedben (10.7 °C), bár a csapadék hasonló volt a két időszakban. Ez magyarázza a bükkmakk nagyarányú hozzáférhetőségét, ebből következően a mezei pocok magas számú túlélését az őszi-téli időszakban, így szolgáltatva kapcsolatot az éghajlatváltozás és az NE esetszámok ingadozása között.
Az évszakok adatainak vizsgálata során a tanulmány számos jelentős kapcsolatot tárt fel az éghajlatváltozás és az NE esetek között. Úgy tűnik pl., hogy az NE kitörést a következők befolyásolhatták:
Ez rámutat, hogy a változékony időjárás segíthet az NE növekedésének előrejelzésében, ezáltal az egészségügyi hatóságok megtehetik a megelőző lépéseket. A tanulmány szerzői szintén felvetik, hogy az éghajlatváltozás befolyásolhatja más fertőzések felbukkanását is Nyugat-Európában, mint például a Lyme-kór, amelyet kullancsok és rágcsálók terjesztenek. A Lyme-kór az izületeket, az idegrendszert és a szívet támadja meg.
Forrás: Clement, J., Vercauteren, J., Verstraeten, W.W. és társai (2009). Relating increasing hantavirus incidences to the changing climate: the mast connection. International Journal of Health Geographics. 8:1.
(Megjelent a 'Science for Environment Policy', Issue 150: a service from the European Commission 2009 május 7-én kiadott 150. számában.)
Fordította: Németh M.