A biológiai szúnyoglárva irtás helyzete, feltételei (Dr. Szító A.)

A több oldalú, egy évtizedet is meghaladó szemléletformálás eredménye, hogy az önkormányzatok egyre nagyobb számban nyitottak a biológiai csípőszúnyogirtás megvalósítására. Reményeink szerint jelentős része van ebben a szúnyogirtó szakmában tevékenykedő szakembereknek. Érdemeinket nem csorbítja, ha figyelembe vesszük a környezetvédelmi felvilágosító munka párhuzamos, a szakmai tevékenységünkkel együttes hatását. A kedvező szemléletváltás azonban nem elég ahhoz, hogy az eddigi, főleg a kémiai kezelésekre alapozott csípőszúnyog irtás gyakorlata megváltozzék. Ehhez az óhajtott változáshoz ma jórészt hiányoznak a feltételek, elsősorban azok a pénzeszközök, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt a korszerű védekezési eljárást egyre nagyobb területen alkalmazzuk, s a terület növekedésével csökkentsük a kémiai kezelések területét.

1. A régiós biológiai és kémiai szúnyogirtások lehetőségei

A régiós szúnyogirtás két fogalmat jelent: az egyik a tágabb értelmű közigazgatási régiót, a másik a szűkebb értelemben használt fogalom, nevezhetnénk kistérségnek, vagy kistérségi régiónak, amikor önkormányzatok társulása, továbbá a turizmusban érdekelt szervezetek és más állami- és társadalmi szervezetektől kapunk megbízást szúnyogirtásra.

A biológiai szúnyogirtás alatt szúnyoglárva irtást kell érteni. A biológiai lárvairtás szakmai feltételei teremthetők meg napjainkban, a kifejlett szúnyogokat a lárvákéhoz hasonló eredményességgel irtó biológiai készítmények nincsenek kereskedelmi forgalomban.

Az embert csípő szúnyogfajoknak egy évben több nemzedéke van, melyek részben fedik egymást. Minden nemzedék alacsony egyedsűrűségről indul, majd először lassan, később robbanás-szerűen nő az egyedszám, mivel a természetes ellenségek nem képesek ezt megakadályozni. Egy csúcspont elérése után az egyedsűrűség minden beavatkozás nélkül csökken és legtöbb esetben egy alacsony szinten marad folyamatosan. Az elviselhető szint fölötti szúnyogmennyiség (kifejlett szúnyogok esetében) több hétig tarthat, lárvák esetén a tömegesség – szezonban – 7-10 nap.

A szúnyogirtás akkor szükséges, amikor a szúnyog lárvák, vagy a kifejlett vérszívók sűrűsége egy határérték fölé kerül, így a kifejlett szúnyogok csípéseitől nem kell szenvedni, amíg természetes módon elpusztulnak. Indokoltság nélkül nem végzünk sem biológiai-, sem kémiai kezeléseket.

1. ábra: A szúnyogirtás hatása a szúnyog népességre.

A hatékony biológiai szúnyogirtás technikai-, szakmai- és pénzügyi feltételei csak nagyobb kiterjedésű térségben teremthetők meg. Egymástól függetlenül szúnyogirtást végeztető önkormányzatok területén a végzett munka hatékonysága lényegesen rosszabb, mint az összehangoltan végzett irtás, a tenyészőhelyek összehangolt kezelése. Az egyéb előnyök kihasználását célzó térségi szerveződések tehát a hatékony szúnyogirtás feltételeit is megteremtik.

A régiós szúnyogirtás a hatékony munkához szükséges szakmai feltételek és pénzeszközök koncentrálását jelenti. Feltételezi a megbízó, kivitelező és a tevékenységet szakmailag irányító szakértő korrekt, folyamatos együttműködését. Ez utóbbi együttműködés létjogosultságát ki kellett vívni, mert néhány évvel ezelőtt még pályázati kiírásban is összeférhetetlenségként szerepelt. Az ÁNTSZ-ek ellenőrző, felügyeleti szerepet látnak el.

A közigazgatási és kistérségi régiók állami, központi turisztikai forrásból különböző célokra kapnak változó összegű támogatásokat, amelyek felhasználását és a felhasználás arányait bizonyos határok között önállóan határozhatják meg. A nagy kérdés az, hogy az állami költségvetés jelenlegi helyzetében mennyire szűkült ez a támogatás.

A Magyar Turizmus RT volt az, amely elsőként felismerte, hogy a szúnyogirtásra fordított támogatás az idegenforgalomból származó bevételekben megtérül, sőt kamatozik. Ezért a szakma számára jelentős összeggel támogatta az önkormányzatok szervezett szúnyogirtásait, ezen belül is a biológiai szúnyogirtás feltétel rendszerének a megteremtését. Támogatásukkal indult el a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó térségéi önkormányzatai területén a csípőszúnyog lárva tenyészőhelyek feltérképezése.

Az ország egyre romló gazdasági helyzete miatt a támogatások összege a korábbinak mintegy negyedére esett vissza 2006-ban és ebben az évben már annak is örülünk, hogy – előzetes tájékoztatás szerint – az elmúlt évi 120 millió Ft-os támogatás összege nem csökken tovább. Az elosztás azonban március 22-ig nem történt meg, így nem tudjuk, melyik társulásnak mennyi támogatás jut.

Az a gyakorlat tűnik célszerűnek, hogy az önkormányzatok és a turisztikai régiók képviselőit tájékoztassuk, a biológiai szúnyogirtás melletti döntés lehetőségét felkínáljuk. A személyes és a hivatalos kapcsolatok ezt a célt egyaránt szolgálhatják.

2. A biológiai szúnyoglárva irtás terjesztésének feltételrendszere

Elsődleges követelmény, hogy a külföldi, azonos hatású készítményekhez viszonyítva olcsó, de hatékony és szemcsézett kiszerelésű legyen, amely a növényzettel sűrűn fedett tenyészőhelyekre is kijuttatható.

• Ismernünk kell, hogy hol vannak a csípőszúnyog lárva tenyészőhelyek, ezek helyét, kiterjedését fel kell térképezni ahhoz, hogy a kivitelező azokat légi-, vagy földi úton megközelítve kezelhesse.
• Magasan képzett szakember gárda szükséges a megfigyelő-ellenőrző (monitoring) munka folyamatos végzéséhez. A terepmunkához megfelelő számban megbízható és iskolázott emberek kellenek, akik a térképezésben vesznek részt, de a védekezések folyamán a csípőszúnyog lárvák megjelenését, fejlődési ütemét figyelik, és az előírt módszerek szerint mintákat gyűjtenek a védekezést irányító szakértő számára. Téves elképzelés az, hogy a monitorozást közmunkára vezényeltekkel megoldhatjuk. Ebben a munkában nagyon fontos a megbízhatóság. Téves, továbbá felelőtlen adatszolgáltatások miatt a védekezés költségei jelentősen megnövekedhetnek, és ezzel együtt még az eredményesség is romlik. Egy turisztikai térség lakosságának és a turisták komfort érzése múlik az eredményes szúnyogirtáson.
• A monitoring munkához tárgyi feltételek szükségesek. Ilyenek a szárazföldi- és vízi közlekedési eszközök, amelyek a terepmunka nélkülözhetetlen kellékei.
• Az adatfeldolgozó-értékelő munkát segítő infrastruktúra (laboratórium, számítógép, telefon, fax, internet, scanner, másoló) segítségével az adatokból védekezési terv készül, majd a kezeléseket követő ellenőrzés adatainak feldolgozásából a hatékonyságot kell megállapítani. A szakmai irányítást végzőnek állandó kapcsolata kell hogy legyen a megrendelővel és a kivitelezővel. A szervező- és irányító munka költségeit is be kell építeni a védekezés költségeibe.
• A fentebb vázoltakon túl az is lényeges, hogy a kivitelező a kémiai kezelésű terület csökkenése miatt ne legyen ellenérdekelt. A megfelelő megoldást meg kell találnunk.

3. A feltételrendszerből mi adott és mi hiányzik?

Csak részben adott a lárva tenyészőhelyek feltérképezettsége: (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Szolnok, Körös-völgy Térség). Az évekkel korábban rögzített lárva tenyészőhely térképek felújítása valamennyi területen időszerű, azonban ha a biológiai kezelésekre akarjuk áttenni a hangsúlyt – és ezzel párhuzamosan csökkenteni akarjuk a kémiai kezelések területét, - akkor minden évben korszerűsíteni, karban kell tartani a térképeket.

Adott:

• Magasan képzett szakember gárda a szakmai irányításra:
  • a monitorozó hálózat kialakítására és működtetésére (Balaton, Szolnok, Szeged),
  • a kapott adatok alapján kezelési (védekezési) javaslat elkészítésére.

Hiányzik:

• A lárva tenyészőhelyek térképeinek aktualizálása (Balaton, Tisza-tó, Velencei-tó, Körös-völgy Térség, Szolnok),
• A használható, egységes programmal történt térkép digitalizálás,
• A monitorozó hálózat néhány térség kivételével,
• A monitoring munkához szükséges tárgyi feltételek a terepmunkában (gépkocsi, csónakok),
• Az adatfeldolgozó-értékelő munkát segítő infrastruktúra,
• Az előző pontokban felsorolt feltételek megteremtéséhez szükséges anyagi fedezet.
  A hazai árviszonyoknak megfelelő, a külföldi készítményekhez viszonyítva olcsó biológiai csípőszúnyog lárva irtószerek. Sajnos, ezzel ellentétesen hat, hogy az egyes irtószerek hatóanyagainak akreditálása kötelező az Európai Unióban, amelynek súlyos költségvonzata van. Ezeket a költségeket ráterhelik a termékekre, tehát az eddig megfizethetetlen irtószerek még inkább azok lesznek a felhasználók számára. Amennyiben a hazai irtószer gyártók állják a nemzetközi versenyt, árban az ő készítményeik lehetnek versenyképesek a külföldiekkel, feltételezve az azonos hatékonyságot.
• Lényeges, hogy a termék szemcsézett (granulátum) legyen, mert a folyékony irtószer hatóanyagának jelentős hányada a mocsári növényzeten marad, nem jut el a csípőszúnyog lárvák tenyészőhelyeire. Ezzel szemben a szemcsézett irtószer a dús lombozaton át is eljut a célszervezetekhez légi, vagy földi eszközökkel egyaránt. Szemcsézett lárvairtószer több mint egy évtizede van a hazai piacon, de a magas ár miatt nincs fizetőképes kereslete.
• Piacgazdaságban természetesnek kell lennie, hogy a biológiai védekezések során képződjék az a nyereség hányad, ami a kivitelezőket érdekeltté teszi, hogy a kémiai kezelés területe csökkenjen. A megoldás még ismeretlen, de kétségtelen, hogy ezt az érdekeltséget a szakmának még meg kell teremtenie.

Dr. Szító András
a MaSZOSZ elnöke