Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
A biológiai szúnyogirtás elterjesztésének feltételrendszere - mi adott és mi hiányzik?
A több oldalú, egy évtizedet is meghaladó szemléletformálás eredménye, hogy az önkormányzatok egyre nagyobb számban nyitottak a biológiai csípőszúnyogirtás megvalósítására. Reményeink szerint jelentős része van ebben a szúnyogirtó szakmában tevékenykedő szakembereknek. Érdemeinket nem csorbítja, ha figyelembe vesszük a környezetvédelmi felvilágosító munka párhuzamos, a szakmai tevékenységünkkel együttes hatását. A kedvező szemléletváltás azonban nem elég ahhoz, hogy az eddigi, főleg a kémiai kezelésekre alapozott csípőszúnyog irtás gyakorlata megváltozzék. Ehhez az óhajtott változáshoz ma jórészt hiányoznak a feltételek, elsősorban azok a pénzeszközök, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt a korszerű védekezési eljárást egyre nagyobb területen alkalmazzuk, s a terület növekedésével csökkentsük a kémiai kezelések területét.
A régiós szúnyogirtás két fogalmat jelent: az egyik a tágabb értelmű közigazgatási régiót, a másik a szűkebb értelemben használt fogalom, nevezhetnénk kistérségnek, vagy kistérségi régiónak, amikor önkormányzatok társulása, továbbá a turizmusban érdekelt szervezetek és más állami- és társadalmi szervezetektől kapunk megbízást szúnyogirtásra.
A biológiai szúnyogirtás alatt szúnyoglárva irtást kell érteni. A biológiai lárvairtás szakmai feltételei teremthetők meg napjainkban, a kifejlett szúnyogokat a lárvákéhoz hasonló eredményességgel irtó biológiai készítmények nincsenek kereskedelmi forgalomban.
Az embert csípő szúnyogfajoknak egy évben több nemzedéke van, melyek részben fedik egymást. Minden nemzedék alacsony egyedsűrűségről indul, majd először lassan, később robbanás-szerűen nő az egyedszám, mivel a természetes ellenségek nem képesek ezt megakadályozni. Egy csúcspont elérése után az egyedsűrűség minden beavatkozás nélkül csökken és legtöbb esetben egy alacsony szinten marad folyamatosan. Az elviselhető szint fölötti szúnyogmennyiség (kifejlett szúnyogok esetében) több hétig tarthat, lárvák esetén a tömegesség – szezonban – 7-10 nap.
A szúnyogirtás akkor szükséges, amikor a szúnyog lárvák, vagy a kifejlett vérszívók sűrűsége egy határérték fölé kerül, így a kifejlett szúnyogok csípéseitől nem kell szenvedni, amíg természetes módon elpusztulnak. Indokoltság nélkül nem végzünk sem biológiai-, sem kémiai kezeléseket.
1. ábra: A szúnyogirtás hatása a szúnyog népességre.
A hatékony biológiai szúnyogirtás technikai-, szakmai- és pénzügyi feltételei csak nagyobb kiterjedésű térségben teremthetők meg. Egymástól függetlenül szúnyogirtást végeztető önkormányzatok területén a végzett munka hatékonysága lényegesen rosszabb, mint az összehangoltan végzett irtás, a tenyészőhelyek összehangolt kezelése. Az egyéb előnyök kihasználását célzó térségi szerveződések tehát a hatékony szúnyogirtás feltételeit is megteremtik.
A régiós szúnyogirtás a hatékony munkához szükséges szakmai feltételek és pénzeszközök koncentrálását jelenti. Feltételezi a megbízó, kivitelező és a tevékenységet szakmailag irányító szakértő korrekt, folyamatos együttműködését. Ez utóbbi együttműködés létjogosultságát ki kellett vívni, mert néhány évvel ezelőtt még pályázati kiírásban is összeférhetetlenségként szerepelt. Az ÁNTSZ-ek ellenőrző, felügyeleti szerepet látnak el.
A közigazgatási és kistérségi régiók állami, központi turisztikai forrásból különböző célokra kapnak változó összegű támogatásokat, amelyek felhasználását és a felhasználás arányait bizonyos határok között önállóan határozhatják meg. A nagy kérdés az, hogy az állami költségvetés jelenlegi helyzetében mennyire szűkült ez a támogatás.
A Magyar Turizmus RT volt az, amely elsőként felismerte, hogy a szúnyogirtásra fordított támogatás az idegenforgalomból származó bevételekben megtérül, sőt kamatozik. Ezért a szakma számára jelentős összeggel támogatta az önkormányzatok szervezett szúnyogirtásait, ezen belül is a biológiai szúnyogirtás feltétel rendszerének a megteremtését. Támogatásukkal indult el a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó térségéi önkormányzatai területén a csípőszúnyog lárva tenyészőhelyek feltérképezése.
Az ország egyre romló gazdasági helyzete miatt a támogatások összege a korábbinak mintegy negyedére esett vissza 2006-ban és ebben az évben már annak is örülünk, hogy – előzetes tájékoztatás szerint – az elmúlt évi 120 millió Ft-os támogatás összege nem csökken tovább. Az elosztás azonban március 22-ig nem történt meg, így nem tudjuk, melyik társulásnak mennyi támogatás jut.
Az a gyakorlat tűnik célszerűnek, hogy az önkormányzatok és a turisztikai régiók képviselőit tájékoztassuk, a biológiai szúnyogirtás melletti döntés lehetőségét felkínáljuk. A személyes és a hivatalos kapcsolatok ezt a célt egyaránt szolgálhatják.
Elsődleges követelmény, hogy a külföldi, azonos hatású készítményekhez viszonyítva olcsó, de hatékony és szemcsézett kiszerelésű legyen, amely a növényzettel sűrűn fedett tenyészőhelyekre is kijuttatható.
Csak részben adott a lárva tenyészőhelyek feltérképezettsége: (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Szolnok, Körös-völgy Térség). Az évekkel korábban rögzített lárva tenyészőhely térképek felújítása valamennyi területen időszerű, azonban ha a biológiai kezelésekre akarjuk áttenni a hangsúlyt – és ezzel párhuzamosan csökkenteni akarjuk a kémiai kezelések területét, - akkor minden évben korszerűsíteni, karban kell tartani a térképeket.
Dr. Szító András
a MaSZOSZ elnöke