Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Formabontó szakmai rendezvény-sorozatra került sor az elmúlt év végén és az idén. Együttgondolkodásra, az eddigi tapasztalatok megbeszélésére hívtuk meg a régiók élelmiszer-hatósági ellenőrzést végző állat- és humán-egészségügyi szakemberek jeles képviselőit. Tevékenységük során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy nem igazán ismeri a két hatóság az élelmiszereket veszélyeztető egészségügyi kártevők elleni védekezés korszerű elméletét és gyakorlatát. A kártevőirtást végzők pedig azt érzékelték, hogy a két hatóság szakemberei nem egyformán értelmezik a hatályos jogszabályokat: az egyik hatóság által előírt szerelvényeket pl. a másik, határozott intézkedéssel eltávolíttatja. A kivitelezők dolgát aztán tovább nehezítették az EU-s ellenőrök: tekintettel arra, hogy a kártevőirtás szabályozása jelenleg nemzeti keretek között történik, minden EU-s ellenőr saját hazája elvárásait kívánta nálunk is érvényesíteni.
A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége (MaKOSZ) felismerve a problémát, egy továbbképző konferencia szervezésébe kezdett az elmúlt év elején. Ekkor kaptam felkérést arra, hogy május 27-én tartsunk előadást egy HACCP-vel foglalkozó továbbképző konferencián, az ÁNTSZ által végzett ellenőrzések szempontjairól. Már akkor szóba került, hogy regionális formában az ország több helyén is megtartanánk az előadásokat, ahova meghívást kapnának a két hatóság képviselői.
Az előadássorozat programját a MaKOSZ, az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI) és az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete 2004. június 10-i első megbeszélésünkkor véglegesítettük. Ezen a megbeszélésen eldöntöttük azt is, hogy az első összejövetel házigazdája az OÉVI lesz szeptember 30-án, a másodiké pedig az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete, november 25-én. A további regionális jellegű előadások helyszíneként a Győr, Szeged, Miskolc és Pécs merült fel. Az egyeztető megbeszélésen arról is döntöttünk, hogy a helyszínt biztosító ÁNTSZ megyei Intézete mellett felkérjük a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás vezetőjét is, hogy jelöljenek ki előadót, akik majd beszámolnak a rovar- és rágcsálóirtás ellenőrzésének megyéjüket érintő tapasztalatairól.
Az előadássorozat moderátori szerepét Dr. Süth Miklós igazgató úr vállalta magára.
Az első szakmai megbeszélés a „Kártevők elleni védekezés aktualitásai” címet viselte. Dr. Süth Miklós, az OÉVI igazgatója, majd Dr. Bajomi Dániel, a MaKOSZ elnöke köszöntő szavai után a következő előadások hangzottak el:
Az előadásokat követő vita során többen kifogásolták, hogy nincsenek harmonizálva egymással az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: élelmiszerhigiéniai rendelet) és a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: járványügyi rendelet) rovar-rágcsálóirtással kapcsolatos pontjai.
2004. október 5-én személyes megbeszélést folytattam prof. Dr. Biacs Péterrel, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) főigazgatójával, aki elvállalta a későbbi szakmai rendezvényeink fővédnökségét. Ekkor került szóba, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) Magyarországra tervezi 2005. júniusában kommunikációs értekezletét, ahol egy beszámolót lehetne tartani az ún. „biohazard-panel” tevékenységéhez kapcsolódóan. Az első, 2005. március 18-i ülésen a MaKOSZ elnöke, Dr. Bajomi Dániel tartott tájékoztató előadást a magyarországi kártevőirtásról.
Második rendezvényünkre, ami már „Az élelmiszereket veszélyeztető egészségügyi kártevők elleni védekezés aktualitásai” címet viselte, 2004. november 25-én került sor az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézetének nagytermében.
Az előadók és több hozzászóló is hangoztatta, hogy napjainkban az egészségügyi kártevők (a rejtett életmódú ízeltlábúak közül elsősorban a csótányfélék, a repülő ízeltlábúak közül a házi légy és az egyéb synantrop legyek, valamint a rágcsálók közül a lakott területen belül megtelepedett patkányok és egerek) elleni hatékony küzdelem csak az IPC/IPM követelmény-rendszerének figyelembe vételével valósítható meg. A kártevők elleni integrált védekezés (Integrated Pest Control, IPC), illetve annak szervezése (Integrated Pest Management, IPM) a kártevő iparban, az egészségügyi kártevők elleni védekezésre irányuló szolgáltatás területén egyre inkább előtérbe kerül.
Harmadik rendezvényünkre a Győr-Moson-Sopron megyei ÁNTSZ nagytermében került sor 2005. március 9-én. A regionális megbeszélésre öt megye (Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásának vezetője és az érintett megyék tisztifőorvosai kaptak meghívást. A megjelent 36 főt Dr. Paller Judit megyei tisztifőorvos, prof. Dr. Biacs Péter mb. főigazgató, és Dr. Bajomi Dániel MaKOSz elnök köszöntötte.
A házigazda megyei Intézet, illetve Állomás részéről két előadás hangzott el:
1.) Dr. Pleva György megyei élelmiszer-higiénikus szakállatorvos (Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás): Az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző szolgálat üzemellenőrzések során szerzett tapasztalatai a kártevők elleni védekezés végrehajtásáról Győr-Moson-Sopron megyében.
Az előadó külön kiemelte a madarak elleni védekezés szükségességét, a hulladékgazdálkodás jelentőségét, a rovarok elleni statikus és dinamikus védelem fontosságát.
2.) Dávidovicsné Varga Judit tisztiorvos, ÁNTSZ Győr Városi Intézet (ÁNTSZ Győr Városi Intézete): Rovar- és rágcsálóirtás ellenőrzésének tapasztalatai Győr-Moson-Sopron megyében.
Az előadó szerint a nyilvántartott 2840 egység csak 20%-át ellenőrzik, erre van kapacitásuk. Az évi kétszeri megelőző irtást mindenképpen megkövetelik. A rovarok jelenlétének hiányát csupán szemrevételezéssel állapítják meg. Kifogásolta a madarak elleni védekezés jogi szabályozásának hiányát.
A győri rendezvény különlegessége az volt, hogy előadást tartott Dr. Szili Zsuzsanna, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Főosztályának tanácsosa „A 90/2003. (VII. 30) FVM-ESzCsM rendelet módosításával kapcsolatos információk” címmel.
Negyedik továbbképző rendezvényünket Szegeden tartottuk 2005. április 4-én, ahol is Prof. Dr. Biacs Péter főigazgatót – a MÉBIH részéről – Dr. Szabó Katalin képviselte. A regionális megbeszélésen öt megye (Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok) képviseletében 64 hatósági tevékenységet végző személy jelent meg. A köszöntők elhangzása után a házigazda megye képviseletében Pollákné Dr. Faragó Katalin megyei élelmiszer-higiéniai osztályvezető és Dr. Tombácz Zsuzsanna osztályvezető főorvos tartott előadást a MaKOSz szakembereinek már említett előadásai mellett.
2005. május 3-án került sor az ötödik szakmai rendezvényünkre az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Intézetében. A regionális megbeszélésen öt megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar) 51 humán- és állategészségügyi szakembere vett részt. A köszöntők elhangzása után a házigazda megye képviseletében Dr. Kender Mária megyei élelmiszer-higiénikus állatorvos és Mogyorósi István közegészségügyi-járványügyi felügyelő tartott előadást a MaKOSz szakemberei mellett.
Az utolsó regionális megbeszélésre Pécsett került sor, 2005. május 17-én az ÁNTSZ Baranya megyei Intézetében. Négy megyéből (Baranya, Somogy, Tolna és Zala) összesen 33-an fogadták el meghívásunkat. A köszöntők elhangzása után a házigazda megye képviseletében Dr. Regős Béla megyei élelmiszer-higiéniai felügyelő vezető főállatorvos és Somos Erzsébet közegészségügyi-járványügyi felügyelő tartott előadást a MaKOSz szakembereit megelőzően.
Az előadásokat követő vita során több hozzászóló felvetette, hogy a járványügyi rendelet egészségügyi kártevőkkel foglalkozó részét gyorsan módosítani kellene.
A MaKOSz javaslatára 2005. márciusában levélben fordultam az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság (ESZTB) elnökéhez, hogy szakmailag bírálják el „B” típusú továbbképzési programunkat és határozzák meg annak pontértékét. Célkitűzésként egyrészt azt határoztuk meg, hogy a továbbképzés keretében szeretnénk megismertetni az élelmiszereket veszélyeztető egészségügyi kártevők elleni integrált védekezés (IPC), illetve annak szervezése (IPM) korszerű elméletével és gyakorlatával az élelmiszerek ellenőrzését végző állat- és humán-egészségügyi hatóságokat, másrészt azt, hogy az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző szolgálat, valamint az ÁNTSZ képviselői számoljanak be a kártevők elleni védekezés végrehajtásával kapcsolatos – az ún. élelmiszerhigiéniai rendeletben meghatározott – előírások betartásának ellenőrzése kapcsán szerzett tapasztalataikról.
2005. május 10-i keltezésű levelében arról értesített Vízvári László ESZTB elnök, hogy a továbbképzéseinket 6591-1/2005 nyilvántartási számon elfogadta, pontértékét 10 pontban határozta meg.
Úgy gondolom, hogy a regionális szakmai rendezvényeink kitűzött céljainknak megfeleltek. A két hatóság szakembereinek be tudtuk mutatni a kártevőirtás korszerű elméletét és módszereit, valamint eszközeit. Az ő előadásaikban megfogalmazott kérdésekre viszont első kézből kaptak választ a szakma jeles képviselőitől. A kiállításon meggyőződhettek személyesen is a korszerű eszközök előnyeiről. Az egyik előadást követően két állatorvos is kedvet kapott ahhoz, hogy az egészségügyi gázmesteri (kártevőirtó) tanfolyamra beiratkozzon. Talán sikerült elfogadtatni az állategészségügyi hatóság jelen lévő képviselőivel, hogy a termelőüzem területén látható szerelvények lehetnek irtószermentes monitorállomások.
Dr. Szántai Károly
osztályvezető főorvos
(ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézet DDD osztály)