Fekete E., Kovács G.: Az AIB elvárások az élelmiszeripari üzemekben végzett kártevőirtás során

Ezt az amerikai társaságot non-profit cégként alapították 1919-ben az Észak-Amerikai sütőipari nagy- és kiskereskedők. Eredeti célkitűzésük az volt, hogy a "tudomány a sütőiparnak dolgozzon". Ennek oka az volt, hogy a pékek szerették volna a kenyér tartósításához az egyiptomiak óta ismert és alkalmazott citromsavat használni, de mivel ez gyógyszernek minősült, az akkori szabályozás ezt nem tette lehetővé. Érdekeik érvényesítése érdekében ezért alapítottak egy olyan céget, amely a kor alulról jövő, gyakorlati igényeit szolgálta a tudományos háttér felhasználásával. Az 1921-ben elfogadott etikai kódexük értelmében már a pékek olyan termékeket állítottak elő, amelyek a társadalmi igényeknek teljesen megfeleltek. Ez már egy szélesebb tevékenységi kört célzott meg és minden olyan aktivitást felölelt, amely a fogyasztók egészségének védelmét szolgálta. Ez mai értelmezésben az élelmiszerbiztonságra fókuszált.

Az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan, az AIB által meghatározott normák szolgálnak eszközül a kockázatok és a teljesített szintek értékelésére. Az értékelés negatív pontozási rendszer en alapul. A rendszer 5 tárgykört (1. tábla) vizsgál - a második helyen áll a kártevőirtás - , ami egyenként 200-200 pontot ér. Mindenki 1000 pontról indul. Amennyiben az egyik terület is 140 pontnál kevesebbet ér el, az egész üzem nem megfelelő minősítést kap (2. tábla) . Az ellenőrzés a szemrevételezésen és a dokumentáción alapul. Az ellenőrzött üzem Eredményességi Oklevelet kap minden egyes olyan ellenőrzés után, amely során "kiváló" vagy "jó" minősítést kapott. Részvételi Oklevél jár "kielégítő" minősítés esetén.

1. tábla

2. tábla

AIB (minimum) követelmények et ír elő a kártevőirtás dokumentációjára, a rágcsálóirtó csalétkek kihelyezésére létesítményen kívül, rágcsálók és rovarok elleni védekezésre létesítményen belül, repülő rovarok elleni védekezésre és a madarak behatolásának megakadályozására. Ezeket kell kiegészíteni ill. alkalmazni az adott ország szabályozásával. Mindig a szigorúbb előírást veszik alapul.

1. Dokumentáció

Vállalkozási szerződést kell kötni és fenntartani a szakvállalat által ellátandó konkrét szolgáltatásról. A megrendelő részére át kell adni a vállalat engedélyeinek másolatát, a felhasznált irtószerek címkéjét, biztonsági adatlapját, a hatályos felelősségbiztosítás másolatát, a szolgáltatást végző személy(ek) szakképzettségének igazolását. Minden üzemnek kell, hogy legyen kártevőirtási programja (konkrét eljárásokat kell tartalmaznia), melyről az ott dolgozók tájékoztatva vannak. Pontos teljes körű nyilvántartást kell vezetni az elvégzett munkákról, a kártevők aktivitásáról, javasolt intézkedésekről, ajánlásokról. A felhasznált irtószerekről naplót kell vezetni (3. tábla) . Az összes monitor állomást térképen kell feltűntetni és naprakész állapotban kell tartani.

3. tábla

2. Rágcsálóirtó csalétek kihelyezése létesítményen kívül

A monitor állomás legyen kellőképpen rögzített, lezárt és a jogszabályi követelményeknek megfelelő címkével ellátott. A létesítmény körüli külső peremsávban, 15-30 méterenként kell elhelyezni. Amennyiben a helyi jogszabályok megengedik, állomásokat kell kihelyezni a kerítés mentén is. Ezeket havonta legalább egyszer ellenőrizni, szervizelni kell. A monitoron legyen látható az utolsó ellenőrzés időpontja.

3. Rágcsálók és rovarok elleni védekezés létesítményen belül

Létesítményen belül csak mechanikus vagy ragasztós felületű csapdákat, nem mérgező csalétkeket kell alkalmazni. Rövid ideig megengedett mérgezett csalétek alkalmazása, amennyiben rágcsálóaktivitás jelentkezett. Az állomást tartós anyagból készüljön, lezárt, rögzített legyen. Külső határoló falak mentén, 6,5-13 m-ként ajánlott elhelyezni, a kültérbe nyíló ajtók mindkét oldalán legyen monitor állomás. Hetente legalább egyszer ellenőrizni, szervizelni kell.

4. Repülő rovarok elleni védekezés

Szükség szerint elektromos rovarcsapdákat kell alkalmazni a létesítménybe bejutó rovarok azonosítása céljából. Az egységeket úgy kell elhelyezni, hogy az épületbe ne vonzzák a rovarokat. Tilos ilyen állomásokat elhelyezni a gyártó- vagy csomagolósoron fertőzésnek kitett terméktől számított 3 méter távolságon belül. Fő rovaridényben hetente, ezen kívül havonta ellenőrizni, szervizelni kell. A fénycsöveket rovaridény előtt, évente egyszer cserélni kell.

5. Madarak elleni védelem

Megtelepedésre alkalmas helyeket ki kell iktatni, folyamatos karbantartásokkal kell a lehetőségeket megakadályozni. Védekezés céljából madárhálókat, drótokat, riasztókat, mechanikus csapdákat kell alkalmazni.

A kártevők jelenlétének ellenőrzésére szolgáló eszközöket és a megfelelő integrált kártevő-mentesítési stratégiákat oly módon kell alkalmazni, hogy kellőképpen biztosítsa a kártevők jelenlétének folyamatos ellenőrzését, valamint a jelenlevő kártevők ill. kártevők megjelenése esetén hatékony védekező programot kell kialakítani.

Az AIB előírásait célszerű önértékelési eszközként alkalmazni minden olyan megrendelő esetében, akinek a tevékenysége az élelmiszerbiztonságra hatással lehet.

Kovács Gabriella
RONIX Kft.