Bogaras gazdik

Ausztráliában az utóbbi öt évben egyre többen válasz­tottak rovart házi kedvencnek a zsúfoltság miatt. Közülük is a legnépszerűbbek a legki­sebb kontinensen őshonos óriási svábbogarak. "Valóban furcsa háziállatok, de a gyerekek nyu­godtan játszhatnak velük, nem bántják őket, és igen kevés törő­dést igényelnek" - állítja John Olive, az egyik legnagyobb ausztrál svábbogártenyészet tu­lajdonosa. Egy másik tenyésztő, Sue Hasenpusch szerint a sváb­bogarak tiszták, nem büdösek, betegségeket sem terjesztenek, és legfeljebb a nevük rémisztő.

A hivatalosan Micropanesthia Rhinoceros néven ismert állatok körülbelül tenyérnyi méretűre, nyolc centiméter hosszúságúra és alig harminc gramm súlyúra nőnek meg, de akár tíz évig is élhetnek. A csillogó páncélú, szőrös lábú kedvencek közepes akváriumban tarthatók, 10-12 centiméter mély homokban, szobahőmérsékleten. A menü­jük szárított eukaliptusz- vagy gumifalevélből áll. A svábboga­rak eltűrik, hogy kézbe vegyék őket, sőt néhány gazdi állítja, hogy hallkan még sziszegnek is, amikor simogatják őket. Steve Austin állatidomár szerint a szárny nélküli, lassan mozgó svábbogarak viszonylag okos ál­latok. Neki legalábbis egy hét alatt sikerült megtanítani né­hány példányuknak, hogy odamenjenek hozzá, amikor hívja őket vagy átmásszanak kisebb akadályokon. "Nem üdvözölnek az ajtóban, nem hozzák oda szá­jukban az újságot, mint a ku­tyák, de azért kommunikálhatsz velük" - véli Austin.·