Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

Hírek, cikkek

Borsod Online, 2008. október 9.

Debreceni patkány a pácban

Időnként nem csak mi emberek járhatunk pórul. Hogy a képen látható patkányt az éhség vagy a kíváncsiság húzta csőbe azt szemfüles olvasónk sem tudja. Mindenestre köszönjük a nem mindennapi felvételeket. Nézze meg ön is!


velvet.hu 2008. október 21.

Budapestet ellepik a poloskák

Budapest számos pontján jelentek meg idén ősszel a szokásosnál nagyobb mennyiségben poloskák. Ez annak köszönhető, hogy az őshonos mezei poloskáknak jó évük volt, valamint megjelent egy keleti faj is, ami elszaporodóban van Magyarországon. Inváziótól nem kell tartani. Az állatok a külső kerületekben vannak jelen nagyobb koncentrációban. Ha nem akarjuk, hogy bebüdösítsenek, ne gyilkoljunk, inkább óvatosan rakjuk ki őket a lakásból.

Mandulaszagú halál

A történetek egy olyan rovarról szólnak, amit, ha megölünk, de legalábbis halálközeli élményben részesítjük, mandulára emlékeztető büdös szag marad utána. Ez a laikus számára is a poloskákra jellemző tulajdonság.

Az állat leírása viszont beszámolóról beszámolóra változik. Két nagy csoportot lehet elkülöníteni. Az olyanokét, akik barnás vagy zöldes poloskával találkoztak, illetve azokét, akik valami karcsúbb, barnás-szürkés-mintás állatot láttak.

A barna egy őshonos magyar fajta az úgynevezett bencepoloska, a mintás pedig egy távol-keleti faj, ami nemrég került be Magyarországra és a gyomra feketefenyőkhöz húzza – tudjuk meg Vásárhelyi Tamástól a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettesétől, akinek egyébként a poloskákat is magába foglaló szipókás rovarok a szakterülete.

„Észlelem én is, a lakásban több példányt láttam. Több olyan poloskafaj van, ami ősszel bemehet a lakásokba” – mondja Vásárhelyi. Fontosnak tartotta elmondani, hogy jellemzően háromfajta poloska szokott ősszel a lakásokba húzódni Budapesten. Egy fehéres, ami néhány milliméter hosszú csak. Ez a 70-es években terjedt el, a platánfákon élősködik. Ők nem árasztanak bűzt magukból, viszont komoly kártevők. A másik a már említett őshonos fajta, a köznyelvben mezei poloskának is nevezett tipusba tartozó bencepoloska. „A harmadik faj nagyjából két éve jelent meg először. Egy keleti faj, a fekete fenyő magját szívogatja, karcsúbb, mint a bencepoloska, szép élénk mintázata van. Nem tapasztaltam, hogy büdös lenne” – folytatja Vásárhelyi.

Nevezzük a nevén

Büdösbence, büdösmarci, büdösmargit, büdöspanna, büdöspanni, bencepoloska – ezek mind népi nevek a mezei poloskára. Ha egy beszélgetésben nem szeretnénk mindig mezei poloskaként hivatkozni az állatra, nyugodtan használjuk ezeket az elnevezéseket. Az állatot már Jókai is bencepoloskának hívta.

Jó évet zártak

A szakember megerősítette tapasztalatainkat: idén tényleg érezhetően több poloska van Budapesten, mint egyébként. Ennek az az oka, hogy a mezei poloskák jó évet zártak, és bőségesen tudtak szaporodni. A néhány éve megjelent keleti faj egyedszáma meg felívelőben van.

Poloskaészlelések Budapesten

Vásárhelyi nem akart találgatni, hogy a nagy egyedszám annak köszönhető, hogy enyhe volt a tél, vagy jó volt a mezőgazdasági termelés. Nem szokatlan, hogy egy faj egyik évben nagyobb számban van jelen, mint egy másikban.

A poloskákat egyébként főleg tavasszal szokták észrevenni a városlakók. Az állatok ősszel a hideg elől bemennek a lakásokba, tavasszal meg mennének ki, amikor érzik, hogy már enyhébb az idő, de sokszor csak a még csukott ablakokig jutnak. Ilyenkor szoktak rájuk vadászni. A tavaszi példányok jellemzően sárgásbarnásak.

Barátságosan kell közeledni

„A poloskák minden esetben a konyhaablakon keresztül érkeznek, berepülnek, köröznek, mint a hülyék, majd letelepszenek valamelyik fényforrásra. Kivéve a legutóbbi alkalmat, amikor a hülye állatja addig keringett, amíg bele nem zúgott a forró tejbe. Így legalább könnyebb volt megfogni” – szól az egyik beszámoló. A szakemberünk arra is adott tippeket, hogyan érdemes a poloskákat kezelni.

Fontos leszögezni, hogy ezek a poloskák nem ártalmasak, nem bántják az embert, ezért még akkor se öljük meg őket, ha nagyon undorodunk tőlük, vagy rettegünk.

Nem minden büdös, ami poloska

A poloskákat leggyakrabban azzal kapcsoljuk össze, hogy elhalálozásuk esetén iszonyú bűzt hagynak hátra maguk után, pedig nincs ez így minden poloskafajjal. A Brehm lexikonból kiderül, hogy míg a mezei poloska illata leginkább a túlérett körtére emlékeztet, addig a külföldön előforduló poloskák között van olyan, aminek kifejezetten kellemes a szaga.

„Úgy szoktam kirakni, hogy hagyom, hogy rámásszon a kezemre és akkor kiviszem. Az utolsó dolognak kéne lennie, hogy megöljünk egyet” – mondja Vásárhelyi. Az állatok akkor árasztanak magukból bűzt, ha megijednek, ez egy védelmi reakció a részükről. Ezért, ha nem akarjuk, hogy büdös legyen a kezünk, vagy a bármi, akkor nem érdemes támadólag közeledni feléjük.

Ha valaki nagyon undorodik attól, hogy a kezére engedjen egy poloskát, az próbálkozhat még azzal, hogy egy papírt rak az állat elé, amire az békésen rámászik, és akkor könnyen ki lehet rakni a lakásból. Ha még ez is kevés, akkor megpróbálkozhatnak a klasszikus poharas módszerrel, amikor egy poharat tesznek az állatra, hogy ne tudjon elrepülni, majd becsúsztatnak alá egy papírt, és az alkalmi cellát csak a szabadban nyitják ki.


The Guardian, 2008. szeptember 22.

Az ágyi poloskák a fapados gépeken térnek vissza

A repülő-, vonat- és busztársaságok az ágyi poloska fertőzések számának növekedéséért a megnövekedett turistaforgalmat és az óvatlanságot teszik felelősség.

A kártevőirtással foglalkozó Rentokil cég 40 %-os növekedést tapasztalt az utasszállítmányozási cégekhez történő kiszállások tekintetében az elmúlt 12 hónapban. Angliának fél évszázada nem tapasztalt ágyi poloska fertőzöttséggel kell felvennie a harcot.

Az elmúlt hónapban a Rentokil cég weblapján keresztül történő felkérések száma megduplázódott. A vállalat Horsham-i (West Sussex) központjába hívja a világ entomológusait, hogy megtárgyalják a problémát.

Mike Potteran, a városi entomológia professzora a Kentucky Egyetemről előadást fog tartani Angliában, de egy rendezvénysorozat is lebonyolításra kerül Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban annak érdekében, hogy a kártevőirtó alkalmazottak és klienseik felvehessék a harcot az ágyi poloska fertőzöttséggel.

A nyugati világ életszínvonalának növekedése és a fapados repülőtársaságok megjelenése következményeként rendkívüli mértékben megnövekedett nemzetközi utasforgalom az ágyi poloska fertőzöttség megújulásnak egyik fő fényezője.

„Úgy gondoljuk, hogy a probléma az életstílus megváltozásának egyik következménye: a megnövekedett számú külföldi utasok egy része használt ruhákkal és bútorokkal tér haza, és ez a probléma egyik fő forrása. De az 160-as és 1970-es években, az Európai Unió területén történt bizonyos vegyszerek betiltása, valamint az általános tudatlanság szintén felelős.” Mondta Malcolm Padley, a Rentokil szóvívője.

Az ágyi poloska, Cimex lectularius, a szőnyegek, fejtámlák, szegénylécek mögött bújik meg. A vörös vagy barna éjszakai teremtmények, amelyek kb. 5 mm hosszúak, kéthavonta 500 tojást képesek elhelyezni, és emberi vérrel táplálkoznak.

A Rentokil új rovarirtó szerek kifejlesztésén dolgozik, mint pl. a Cymexide Nano Fogger, amelyet Franciaországban tesztelnek terepen.


index.hu, 2008. december 02.

Budapestről indult az Európát letaroló hangyainvázió

A tudósok szerint a Lasius neglectus már a brit szigetekre is veszélyt jelent: a szuperkolóniákat létrehozó hangyafaj akadálytalanul terjed, ahol eddig megjelent, ott drasztikusan romlottak az őshonos fajok életkilátásai.

A hetvenes években rögzítették az első európai esetet, akkor találták meg a kontinensen a nulladik kolóniát, méghozzá Budapesten, írta meg a BBC [1]. A Lasius neglectus, azaz az invázív kerti hangya eredeti származási helyét valahová Nyugat-Ázsiába teszik, pontos területet azonban a mai napig nem sikerült megnevezni. A fajra jellemző, hogy óriási kolóniákban él, ha elfoglalnak egy kertet, akkor tízszer, százszor annyi egyed lesz rövid időn belül azon a területen, mint az az európai fajoknál egyébként megszokott.

Hangyametropolisz

„Amikor először láttam ezt a hangyát, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy ennyi egyed képes létezni ilyen kis területen” – mondta el Jacobus Boomsma, a Koppenhágai Egyetem professzora.

Bár a faj képviselői külsőre hasonlítanak az őshonos hangyafajokhoz, az invázív hangyák viselkedése és társadalma egészen eltérő. A tudósok ezzel magyarázzák rendkívül sikeres hódítóhadjáratukat, mely most már egész Európán átível.

Az első, budapesti kolónia után a Lasius neglectus felbukkant Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Belgiumban, és a BBC szerint most Nagy-Britannia kapuján kopogtatnak a rovarok.

A hódítás pontos okait még keresik a tudósok, de sokak szerint a királynő viselkedése a kulcs a megoldáshoz. A Lasius neglectus királynői ugyanis nem hagyják el a fészket, hogy új kolóniát alapítsanak, hanem helyben maradnak, így utódaikkal a meglévő állományt növelik. Az ilyen viselkedésnek ugyan hosszútávon áldozatul eshet a genetikai sokszínűség, a tapasztalatok szerint azonban harminc évet vizsgálva alapot adhat a sikeres terjeszkedéshez.

A kirepülő királynő ugyanis nem feltétlenül talál hímet a párzáshoz, a kolóniában maradó egyednek azonban nem lehet ilyen problémája. Ráadásul egyre több királynő születik, így egyre több járat alakul ki, rövid időn belül meg létrejön a hangyametropolisz, amit a tudósok szuperkolóniának hívnak.

Agresszív faj, de nem úgy

A téma egyik szakértője szerint elsősorban az ember tehető felelőssé a Lasius neglectus elterjedéséért. Dr. Tartally András a Debreceni Egyetemen ebből a fajból írta diplomamunkáját [2], jelenleg a Szent István Egyetemen tanít, és továbbra is az invázív hangyákat kutatja.

Mint az Indexnek elmondta, sajátságos társadalma miatt ez a faj magától nem terjedne el nagy távolságokra, hiszen éppen attól nőnek óriásira a kolóniák, hogy helyben maradnak a királynők. Az európai térnyerés főként az embernek köszönhető, a faj gyeptéglákon, földlabdákon, faiskolák közreműködésével terjed, sőt, kialakulásának is köze lehet az emberi ténykedéshez.

Tartally szerint agresszív fajról van szó, de nem abban az értelemben, hogy gyakran kerül összetűzésbe más rovarokkal, a kifejezés a terjeszkedésre vonatkozik. Ahol ugyanis a Lasius neglectus megjelenik, ott esélytelenné válnak a rivális hangyafajok, így például a Magyarországon őshonos közösségekre is drasztikus hatással volt az invázív faj megjelenése.

A hagyományos kolóniák ugyanis nagyobb távolságokra élnek egymástól, köztük rendszerint a senki földje húzódik, ahol ha találkoznak a hangyák, megküzdenek, de alapvetően egymástól függetlenül élnek. Egy szuperkolónia azonban az adott terület összes táplálékát felhasználja, a kisebb kolóniákban élő fajoknak így nem marad élelem, és megküzdeni sem tudnak a túlerővel.

Tartally szerint a Lasius neglectus térnyerése előbb-utóbb az emberekre is hatással lehet, hiszen ha a ház mellett tízszeres-százszoros számban jelennek meg a hangyák, az előbb-utóbb több lesz egyszerű kellemetlenségnél.

Európára azonban nem csak a Magyarországon felfedezett hangyafaj jelent veszélyt: a nyugati partokat egy argentin, szintén szuperkolóniákban élő faj szállta meg. Ez az 1900-as években került a kontinensre, mostanra már megszállta Spanyolország, Dél-Franciaország és Nyugat-Olaszország partjait, Európa többi része csak azért maradt érintetlen, mert az argentin rovar nem bírja a hideget.

Csak idők kérdése, hogy a két invázív faj mikor találkozik egymással, és mivel a Lasius neglectusra nincs hatással a hűvös éghajlat, a tudósok szerint a skandináv államoknak is hozzá kell szokniuk a gondolathoz, hogy ők sincsenek biztonságban.


Newsobserver.com, 2008. december 10.

Több, mint tűzhangya – itt jön a tűhangya

Már a név önmagában is elég ahhoz, hogy megborzongjunk: ázsiai tűhangya. Az apró rovar túlméretezett fullánkjával csendben foglalta el a délkeleti erdőségeket.

A tűhangya Georgia-tól New York-ig megtalálható, és már Észak- és Dél-Carolina államok területein terjed – mint azt a kutatók felfedezték. Véleményük szerint fokozódó veszélyt jelent mind a közegészségügyre, mind az ökoszisztémára.

1996 augusztusában Benoit Guenard, az Észak-Carolinai Egyetem végzett hallgatója rovarokat gyűjtött be az Umstead Állami Parkban, amikor egy ismeretlen hangyát talált. A Parkban egyébként mintegy 50 hangyafaj honos. Végül beazonosította, mint az ázsiai tűhangyát, amely Japánban honos. A rovar fekete, valamivel hosszabb, mint a tűzhangya és sokkal vékonyabb.

A rovart először 1932-ben dokumentálta egy tudós mindkét Carolina állam területén és kb. ugyanebben az időben Georgiában is. Valószínűleg a kereskedelem által került be az Egyesült Államokba. A populáció az elmúlt évtizedekben terjed, de a tudósok még mindig nem tudják, miért?

A Clemson Egyem kutatói szerint a rovar növekvő veszélyt jelent a közegészségügyre, különösen azokra az emberekre nézve, akik allergiásak a rovarcsípésekre.

Patricia Zungoli, entomológus professzor a Clemson Egyetemen, elmondta, hogy az elmúlt években bizonyítottan három alkalommal okozott a hangya csípése anafilaxiás sokkot – két alkalommal Dél-Carolinában és egy alkalommal Észak-Carolinában.

„A páciensek mindhárom esetben felgyógyultak, de csakis azért, mert a közelben kórház volt, ahol megkapták a megfelelő kezelést” – mondja Dr. Zungoli. „Sejtésem szerint sokkal több esetről beszélhetünk, amelyeket azonban nem dokumentáltak, és esetleg tűzhangya támadásként azonosítottak. Általában ha az embert megcsípi egy hangya, rögtön a tűzhangyára gondol.” Mindazonáltal nincs ok a pánikra. A tűhangya félénk és ösztöne szerint rejtőzködik vagy menekül. Csak a végső esetben csíp, pl. ha csapdába esik a ruházatban. „Nem agresszív faj” – mondja Dr. Zungoli – „Nem támadnak összehangoltan, mint a tűzhangyák. Ha valaki csípést szenved, biztos lehet benne, hogy csak egy példány csípte meg.”

A kutatók úgy találták, amennyiben a tűhangya megveti magát egy erdőben, a legtöbb honos hangyafajt felváltja ott. Csak azt nem értik, miért?
A honos hangyakolóniák segítenek egyensúlyban tartani az ökoszisztémát, és kontrollálják más rovarok népességét, megakadályozva ezzel, hogy azok kártevőkké váljanak. Szintén segítenek széthordani a növények magjait.

„Amikor az ázsiai tűhangya felváltja a honos hangyafajokat, az ember elkezd aggódni az egyensúly miatt. Hogy mi fog történni, nem tudjuk.” – mondja Dr. Zungoli.

Városias környezetben a hangyafészkek kövek, tuskók, tönkök és törmelék alatt találhatók. Termeszekkel táplálkoznak és gyakran megtalálhatók termeszfészkekben. Mindazonáltal a tűhangyák nagyobb veszélyt jelentenek kártevőként az ökoszisztémára, mint az emberekre nézve – mondja Rob Dunn, Észak-Carolina Állambeli biológus professzorsegéd.


Pest Control Technology online, 2008. december

Behurcolt vörös tűzhangya támadja Nyugat-Texast

San Angelo, Texas – a behurcolt vörös tűzhangya mélyen behatolt Nyugat-Texas területére, és a hivatalnokok szerint valószínűleg maradnak is.

Dr. Chris Sansone, a San Angelo-beli Texas AgriLife Extension Service entomológusa elmondta, a Texas-i Mezőgazdasági Hivatal azonnal kiterjesztette a behurcolt vörös tűzhangya karantént további 29 megyére, amelyek nagy része Nyugat-Texas területén fekszik.

„A karantén hatással van mind az államon belül, mind az államon kívül történő mozgásra.” – mondja Sansone. „A karantén csak egy eszköz, amelyet a kártevők ellen bevethetünk. A széna, a facsemeték és más szabályozott termékek a karantén alá vont területekről csak akkor vihetők hangyamentes területekre, miután átestek az USDA (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) által elismert kezelésen.”


Pest Control Technology online, 2008. szeptember 2.

Egy idős férfi meghalt a tűzhangyák csípéseitől

Floridában (USA) meghalt egy idős férfi, miután a Fay trópusi vihar egy egész hangyakolóniát mosott be otthonába. A férfi megszámlálhatatlan hangyacsípést szenvedett, és kórházba szállítását követően meghalt. Seminole megye tisztségviselői szerint a férfi allergiás volt a hangyacsípésekre.


InforMed, 2008. november 30.

A kisebb szúnyogok gyakrabban fertőznek

Amerikai természettudósok megállapították, hogy a kisebb szúnyogok gyakrabban fertőzöttek olyan vírusokkal, amelyek emberi megbetegedést okoznak.

A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy olyan vérrel tápláltak különböző szúnyogokat, ami fertőzött volt a trópusi területeken előforduló dengue láz vírusával. Később azt tesztelték, hogy a szúnyogok milyen arányban fertőzőek. A szúnyogok méretét a szárnyak hosszával jellemezték. Azt találták, hogy a kisebb szúnyogok nagyobb arányban hordozzák a kórokozókat, és nagyobb eséllyel adják át a fertőzést a csípés során, mint a nagyobb egyedek. A szerzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az élettartam, a táplálkozás gyakorisága, illetve a gazdatörzsek előnyben részesítése is befolyásolja a fertőzőképességet.

A dengue vírus két legjelentősebb átvivője az ázsiai tigrisszúnyog (ld. balra) és a sárgaláz-szúnyog, a vérszívók okozta megbetegedés a legnagyobb jelentőségű az emberek egészsége szempontjából. Mindkét szúnyogfajta megtalálható a világ minden táján. A mostani kutatások azt igazolták, hogy a testméret apró változása is jelentősen befolyásolhatja az emberi megbetegedést okozó képességet.

A kísérletek során az volt a legmeglepőbb, a két fajnál hasonlóan alakult a méret és a fertőzőképesség kapcsolata.

Ezek az eredmények nagy jelentőségűek a szúnyogirtási stratégiák kidolgozása szempontjából az érintett területeken. A szúnyoglárvák közötti versengés a kisebb egyedek kifejlődésének kedvez. A szúnyoglárva-irtó készítmények ezt úgy módosítják, hogy az irtást túlélő egyedeknél nem érvényesül a versengés hatása, így nagyobb, és kevésbé fertőző egyedek fejlődhetnek ki. Ezzel új lehetőség nyílik a betegség terjedésének megakadályozására.

A kutatás eredetileg a betegséghordozó szúnyogok vizsgálatát célozta, az eddigi erőfeszítések a nyugat-nílusi vírus és a vírusos agyvelőgyulladás megelőzését célozták.


Borsod Online, 2008. december 9.

Egér a sörben, béka a spenótban, légy a fagyasztott ételben

2008-ban 67 esetben érkezett bejelentés a hatóságokhoz, hogy rágcsálót talált a gyanútlan vásárló egy élelmiszerben Magyarországon.

Bizonyára mindannyian találkoztak már olyan étellel, amiben valami nem várt, sőt mi több gusztustalan dolgot találtak.

Leggyakoribb eset, amikor haj éktelenkedik a tányérban, de ez talán semmi ahhoz képest, hogy mi mindent rejthet még az ennivaló. Rémhírek is sokszor érnek minket, egérfarok a sörben, vagy béka a fagyasztott ételben, csakhogy ez nem kacsa, a valóság megdöbbentő.

Gyomorforgató külföldi példák

Néhány héttel ezelőtt, egy osztrák háziasszony spenótot készített a családjának, s egy békára bukkant a fagyasztott zöldségben. Megesett, hogy egeret sütöttek a kenyérbe, nos, ez előfordult már Romániában és Csehországban is. Ezek után talán már azon sem lepődnek meg, hogy egy cukros zacskóban, cukormázas egérkét talált az édesszájú vásárló, de azért arra talán felkapják a fejüket, hogy egy 13 cm-es egér úszkált a sörben.

Megdöbbentő magyarországi esetek

Nos, Magyarországon is történt már néhány furcsaság. Papír zsebkendő darab úszkált az almalében, vagy – és most kapaszkodjanak meg – meztelen csiga az energiaitalban.

A legfrissebb hírek arról szóltak, hogy egy mumifikálódott egeret rejtett a negyed kilós mákos zacskó, erre egy idős nő bukkant rá Zala megyében. Vagy emlékeznek még a pulykahúsba belefagyott egérre, amelyre egy gyanútlan nagykanizsai asszony bukkant (a hatósági vizsgálatok szerint szándékosan tették a rágcsálót a húsba – a szerk.). Előfordult azonban olyan eset is, hogy a fagyasztott ételben legyet találtak a hatóságok.

Rágcsálók és macskák a telephelyen

Egy Magyarországon működő üzlethálózat, név nélkül nyilatkozó volt raktárosa a hirado.hu-nak elmondta, hogy gyakorta előfordult, hogy a raktárban lévő termékeket nem tartották megfelelő higiénés körülmények között.

A Pest megyei raktárban évekkel ezelőtt dolgozó munkás szerint sok rágcsáló és macska volt a telephelyen, és gyakran macskapiszok hevert a konzervek között.

Bedarált béka a hűtőházban

Egy Pest megyei hűtőház egyik alkalmazottja korábban arról számolt be, hogy előfordult olyan eset, hogy a spenótlevelek között egy béka ugrált a szalagon, de mivel az alkalmazottak féltek tőle, így a kétéltűt bedarálta a gép.


isittrue.msn.com, 2008. december 17.

Több patkány, mint ember?

Valószínűleg, legalábbis Nagy-Britanniában, ahol mintegy 60 millióan élnek. A Rentokil kártevőmentesítő cég becslése szerint mintegy 65-80 millió patkány is hazájának mondhatja Angliát.

New York City-ről azt mondják, minden lakójára jut egy patkány. Habár még soha senki nem számolta meg a patkányokat a Nagy Almában, a becslések igen széles skálán mozognak: 256.000 és 96.000.000 (!) példányra becsülve a patkánynépességet.

Mi járul hozzá a patkányok számának robbanásszerű növekedéséhez? A melegebb telek és a nem megfelelő komposztedényekből nyert élelemhez való hozzájutás megkönnyíti a városi patkányok életét.


Borsod Online, 2009. február 3.

Patkány evett a gyerekekből egy moszkvai kórházban

Beteg gyerekek ujjait és orrát rágták meg a patkányok egy Moszkva-melléki gyermekkórházban.

Agresszív patkányok támadták meg a Moszkva-melléki Szerpuhov város gyermekkórházának betegeit – adta hírül az orosz strana.ru internetes hírportál értesüléseire hivatkozva a Komszomolszkaja Pravda című lap weboldala.

A rágcsálók az intézménynek azon az osztályon garázdálkodtak, ahol az olyan súlyos beteg gyerekeket ápolják, akikről lemondtak a szüleik. A kórházi ápolók vették észre egyik reggel, egy egyéves és egy nyolchónapos kislány ujjain és orrán a jellegzetes harapásnyomokat. Mindkét gyerek mozgásképtelen és mesterségesen táplálják őket.

Az ápolók ellátták a gyerekek sebeit, beadták az ilyenkor szükséges védőoltásokat, majd értesítették a rendőrséget, akik a kórterem padlózata alatt egyetlen, rendkívül agresszívan viselkedő patkányt találtak, amelyet sikeresen befogtak.

Az eset kapcsán a város polgármestere az ügyészséghez fordult, amely nyomozást indított. Az önkormányzat vezetője szerint a történtekért a kórház főorvosa a felelős, aki hanyagul végzi a munkáját.